A kifejezések ugyanazt a tevékenységet fedik: a siklóernyőzés utóbbi években egyre inkább divatba jött hátimotoros válfaját. Ez esetben a pilóta nem elsősorban a szelet és a felszálló levegőt, hanem a hátára szerelt motor által hajtott légcsavar tolóerejét használja az emelkedéshez. Mindez a síkvidéken élők számára korábban elképzelhetetlen távlatokat nyit a szabad repülés terén. Bár a motoros ernyőzés elsajátítása a hagyományos „gyalogernyőhöz” képest bonyolultabbnak tűnik, repüléstechnikailag valójában a motor nélküli, csak a természet energiáira hagyatkozó repülés jelenti a magasabb szintet.
Hátimotoros képzésünkről itt olvashatsz.